Hirtelen térdfájdalom, negatív röntgen: subchondralis elégtelenségi törés (SIFK)

Jellemző történet: egy 50–70 év közötti, gyakran női páciens térde sérülés nélkül, szinte egyik napról a másikra kezd erősen fájni – főleg a belső oldalon, terheléskor és sokszor éjszaka is. A röntgen „csak kezdődő kopást” mutat, a panaszt ennek tulajdonítják. A háttérben azonban egy porc alatti, apró elégtelenségi törés is állhat, amelynek korai felismerésében az MR a legérzékenyebb vizsgálat.

Hirtelen kezdődő térdfájdalom, és nem biztos benne, hogy a térd MR lelete mindenre választ ad? Radiológus szakorvos újraértékeli a felvételeit. Ízületi MR értékelése 39 000 Ft.Másodvéleményt kérek

Röviden: a subchondralis elégtelenségi törés (angol rövidítéssel SIFK – Subchondral Insufficiency Fracture of the Knee; korábbi nevén SONK – Spontaneous Osteonecrosis of the Knee, „spontán térdi osteonecrosis”) a porc alatti csont elégtelenségi törése. A röntgen az első hetekben többnyire negatív, az MR viszont már korán kimutatja. A korai felismerés azért fontos, mert tehermentesítéssel sok esetben megelőzhető, hogy az ízületi felszín beroppanjon.

Mi az a subchondralis elégtelenségi törés?

Az ízületi porc alatt egy vékony csontlemez (subchondralis csont) hordozza a terhelést. Ha ez a csont gyengébb (ebben szerepe lehet a csontritkulásnak is, bár ép csontsűrűség mellett is előfordul), vagy a terhelés kórosan megnő rajta, a hétköznapi terhelés – járás, lépcsőzés – is apró törést okozhat benne. Ez az elégtelenségi törés: nem baleset, hanem a csont teherbírásának és a terhelésnek az aránytalansága okozza.

A betegséget régen „spontán osteonecrosisnak” (SONK, a csont elhalásának) tartották. Ma úgy gondoljuk, hogy az esetek többségében az elsődleges a törés, és az esetleges csontelhalás csak következmény – ezért a szakirodalom egyre inkább a SIFK nevet használja. A leleten mindkét kifejezéssel találkozhat.

Kinél gyakori, és mivel jár együtt?

Életkor, nem: főként 50–60 év felett, nőknél többszörösen gyakoribb.
Testsúlyfelesleg, O-láb (varus térd); csontritkulás mellett is előfordulhat, de annak hiányában is kialakulhat.
Belső meniszkusz gyökszakadása – a meniszkusz hátsó „rögzítési pontjának” szakadása. Ilyenkor a meniszkusz kicsúszik a helyéről (extrusio), és nem tudja elosztani a terhelést; a porc alatti csontra jóval nagyobb nyomás jut.
Korábbi térdartroszkópia, meniszkuszműtét után is előfordul – ilyenkor a panaszt könnyű a műtét utáni lassú gyógyulásnak tulajdonítani.

Egy 2024-ben megjelent, 253 beteget feldolgozó amerikai (Mayo Clinic) vizsgálatban a SIFK-es betegek 71%-ánál a belső meniszkusz hátsó részének gyök- vagy radiális szakadását találták, és ezek 91%-ában a meniszkusz legalább 3 mm-rel kicsúszott a helyéről. Vagyis a két eltérés gyakran együtt jár – és az MR-en mindkettőt keresni kell.

Miért marad rejtve?

A röntgen eleinte negatív. A törés vonala a korai szakaszban túl finom; röntgenen csak hetek–hónapok múlva, vagy az ízületi felszín beszakadásakor válik láthatóvá.
A tünetek a kopáséhoz hasonlítanak. Ebben az életkorban a röntgen gyakran mutat kezdődő porckopást (gonarthrosist), így kézenfekvő a panaszt annak tulajdonítani – pedig a hirtelen kezdet és a nagyon erős, éjszakai fájdalom nem jellemző a lassan előrehaladó kopásra.
Az MR-en is könnyű „elmenni mellette”. A feltűnő meniszkuszszakadás vagy porckopás elterelheti a figyelmet; a kiterjedt csontvelő-ödéma pedig önmagában nem specifikus. A döntő jel egy apró, porc alatti vonal, amelyet célzottan keresni kell.

Mit lát az MR?

Az MR a SIFK kimutatásának legérzékenyebb vizsgálata. A leletben a következő kifejezésekkel találkozhat:

Kiterjedt csontvelő-ödéma (bone marrow oedema) – leggyakrabban a belső combcsont-bütyökben (medialis femurcondylus), ritkábban a sípcsont belső részén. Önmagában sok mindent jelenthet (zúzódás, túlterhelés, kopás).
Subchondralis, alacsony jelintenzitású vonal – a porc alatti csontban, a felszínnel nagyjából párhuzamos vonal, amely a T2-súlyozott (folyadékérzékeny) képeken is sötét: ez maga a törésvonal. Ez különíti el a SIFK-et a „sima” csontvelő-ödémától.
Az ízületi felszín ellapulása, beszakadása (kollapszus) – előrehaladott szakasz.
Kísérő eltérések: belső meniszkusz gyökszakadása, meniszkusz-extrusio, porckopás.

A radiológus az alacsony jelű, porc alatti terület kiterjedését és vastagságát, valamint az ízületi felszín állapotát is leírja – ezek az adatok segítenek megbecsülni, mekkora a beroppanás kockázata.

Miért számít az idő?

A kisebb, korán felismert törések jelentős része tehermentesítéssel (mankó, részleges terhelés hetekig), fájdalomcsillapítással és a kiváltó tényezők kezelésével meggyógyul. Ha viszont a törés a felismerés előtt tovább terhelődik, az ízületi felszín beroppanhat, és gyors kopás indulhat el. Egy másik, 223 beteget visszatekintően elemző Mayo Clinic-vizsgálatban a betegek 34%-a jutott el műtéti kezelésig (átlagosan 2,7 év után), 30%-uk térdprotézist kapott (átlagosan 3 év után); a kockázat az idősebb életkorral, a már meglévő kopással és a törés elhelyezkedésével függött össze. Ez is mutatja, hogy a betegség nem ártalmatlan, és érdemes időben pontosan felismerni.

A kezelésről – tehermentesítés, a meniszkusz gyökszakadásának esetleges ellátása, műtét – mindig az ortopéd szakorvos dönt, a panaszok, a vizsgálat és a képalkotás együttes ismeretében.

Mikor gondoljon rá?

ha a térdfájdalom hirtelen, sérülés nélkül kezdődött, főleg a belső oldalon;
ha a fájdalom terheléskor és éjszaka is erős, és aránytalanul nagy a röntgenen látott kopáshoz képest;
ha térdartroszkópia vagy meniszkuszműtét után a panasz nem javul, vagy rosszabbodik;
ha az MR-lelet „csontvelő-ödémát” ír le, de nem derül ki belőle, mi okozza.

Mikor érdemes másodvéleményt kérni?

ha az MR-lelet csontvelő-ödémát említ, de törésvonalról, meniszkuszgyökről, extrusióról nem nyilatkozik;
ha a lelet és a panaszok nem illenek össze;
műtét előtt – például ha meniszkuszszakadás miatt artroszkópiát javasoltak, de a fájdalom hirtelen kezdődött;
ha kontroll-MR készült, és szeretné tudni, gyógyul-e a törés, vagy beszakadt-e a felszín.

Hirtelen térdfájdalom, és nem egyértelmű az MR lelet?

Töltse fel a térd MR felvételeit – radiológus szakorvos független, írásos másodvéleményt ad: célzottan keresi a porc alatti törésvonalat, a meniszkusz gyökszakadását és a kicsúszást, és összeveti a leletet a felvételekkel. Ízületi MR értékelése 39 000 Ft; korábbi felvétellel való összehasonlítás +16 000 Ft. A szakvélemény alapesetben a díjbekérő kifizetésétől – vagy ha az később történik, a hiánytalan, értékelhető felvételek beérkezésétől – számított 5 munkanapon belül készül el.

Másodvéleményt kérek Tájékoztató jellegű szakvélemény – nem helyettesíti a kezelőorvosi (ortopéd, traumatológus) diagnózist és kezelést.

Források: Clark SC, Pareek A, Hevesi M és mtsai.: High incidence of medial meniscus root/radial tears and extrusion in 253 patients with subchondral insufficiency fractures of the knee. Knee Surg Sports Traumatol Arthrosc. 2024;32(11):2755–2761. · Pareek A és mtsai.: Spontaneous osteonecrosis/subchondral insufficiency fractures of the knee: high rates of conversion to surgical treatment and arthroplasty. J Bone Joint Surg Am. 2020;102(9):821–829. · Wang Z és mtsai.: Subchondral insufficiency fracture of the knee: progress in diagnosis and treatment. Front Surg. 2025;12:1640316.

Gyakori kérdések

Mi az a SIFK vagy SONK a térd MR leletben?

A subchondralis elégtelenségi törés (SIFK) a porc alatti csont törése, amely sérülés nélkül, a hétköznapi terhelés hatására jön létre – gyakran a belső meniszkusz gyökszakadása mellett; csontritkulás is szerepet játszhat, de ép csontsűrűség mellett is előfordul. Korábban spontán térdi osteonecrosisnak (SONK) nevezték; ma úgy gondoljuk, hogy az esetek többségében a törés az elsődleges.

Miért nem látszik a röntgenen?

A korai szakaszban a porc alatti törésvonal túl finom ahhoz, hogy röntgenen látsszon; csak hetek–hónapok múlva vagy az ízületi felszín beszakadásakor válik láthatóvá. Az MR ezzel szemben már korán kimutatja a csontvelő-ödémát és a törésvonalat.

Csontvelő-ödéma szerepel a térd MR leletemben. Ez elégtelenségi törést jelent?

Nem feltétlenül. A csontvelő-ödéma sok okból kialakulhat: zúzódás, túlterhelés, porckopás vagy törés is állhat mögötte. Elégtelenségi törésre a porc alatti, sötét (alacsony jelintenzitású) törésvonal utal, amelyet a radiológus célzottan keres; a jelentőséget mindig a panaszokkal együtt kell megítélni.

Mi köze a meniszkusz gyökszakadásának a térd elégtelenségi töréséhez?

Ha a belső meniszkusz hátsó rögzítése (gyöke) elszakad, a meniszkusz kicsúszik a helyéről, és nem osztja el a terhelést, így a porc alatti csontra nagyobb nyomás jut. Egy 253 beteges vizsgálatban a SIFK-es betegek 71 százalékánál volt jelen ilyen gyök- vagy radiális szakadás.

Gyógyul a térd elégtelenségi törése műtét nélkül?

A kisebb, korán felismert törések jelentős része tehermentesítéssel (mankó, részleges terhelés), fájdalomcsillapítással és a kiváltó tényezők kezelésével gyógyul. Kiterjedtebb törésnél vagy ha az ízületi felszín beszakad, műtét is szükségessé válhat. A kezelésről az ortopéd szakorvos dönt.

Fontos: ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist. A leletéről és a kezelésről mindig egyeztessen kezelőorvosával (ortopéd, traumatológus). Hirtelen vádlifájdalom és -duzzanat, láz mellett duzzadt, meleg térd, vagy ha a lábára egyáltalán nem tud ráállni, haladéktalanul forduljon orvoshoz.

Hirtelen térdfájdalom, ép röntgen: a porc alatti elégtelenségi törés (SIFK), amelyet az MR mutat ki