A CT-leletekben gyakori mondat: „megnagyobbodott nyirokcsomó”, „lymphadenomegalia”, vagy „kóros méretű nyirokcsomók”. Érthető, ha ilyenkor rögtön daganatra gondol – a nyirokcsomók azonban fertőzés vagy gyulladás miatt is megnagyobbodhatnak, a megnagyobbodás önmagában nem jelent daganatos érintettséget. A radiológus nem csak a méretet nézi.
Mit mér a radiológus?
A radiológus rendszerint a nyirokcsomó rövid tengelyét méri, vagyis a hosszanti tengelyére merőleges átmérőt. A 10 mm gyakran használt tájékozódási határ, de az elfogadható méret a csomó helyétől és az alapbetegségtől is függ. A daganatok kezelésre adott válaszát követő RECIST 1.1 szerint a legalább 15 mm rövid tengelyű nyirokcsomó választható mérhető célelváltozásnak; a 10 mm-t elérő, de 15 mm alatti csomó kóros méretű, és nem célelváltozásként követik. Ezek értékelési küszöbök, önmagukban nem bizonyítják az áttétet.
A méret azonban önmagában nem dönt: egy 12 mm-es csomó lehet gyulladásos eredetű, reaktív, egy 8 mm-es pedig tartalmazhat áttétet.
Mely jelek gyanúsak?
- Kerek alak a megszokott ovális, bab alakú helyett;
- a zsíros hilus (a csomó közepén lévő zsíros „köldök”) eltűnése – ennek megléte inkább jóindulatú jel, de CT-n nem mindig ábrázolódik;
- központi elhalás (nekrózis): a csomó belseje nem halmozza a kontrasztanyagot;
- szabálytalan, elmosódott szél, a környező zsírszövet beszűrődése;
- több csomó összetapadása (konglomerátum), illetve egy ismert daganat nyirokelvezetési útvonalába eső csomók;
- növekedés a korábbi felvételhez képest.
E jelek egyike sem bizonyít önmagában áttétet: gyulladásban is előfordulhatnak, ezért a beteg előzményeivel együtt értékelik őket.
Miért fontos a korábbi felvétel?
Egyetlen CT alapján sokszor csak annyit lehet mondani: „határérték”, „kontroll javasolt”. Ha viszont van korábbi felvétel, kiderülhet, hogy a csomó évek óta változatlan – ez csökkentheti az aggodalmat, de jelentőségét az alapbetegséggel együtt kell megítélni –, vagy épp most jelent meg, illetve nőtt. Daganatos betegség követésekor a nyirokcsomók méretváltozása a kezelésre adott válasz egyik értékelési szempontja. Az onkológiai másodvéleményben ezért kérésre a korábbi vizsgálatokkal is összevetjük a felvételeket.
Mi a teendő, és mikor segíthet a másodvélemény?
A teendőről mindig a kezelőorvos dönt: lehet kontroll-CT néhány hónap múlva, laborvizsgálat, más képalkotó vizsgálat vagy szövettani mintavétel. A radiológus feladata, hogy a leletben egyértelműen leírja a méretet, a gyanús jeleket és a változást – erre épül a döntés.
Másodvéleményt érdemes kérni:
- ha a lelet csak annyit ír: „megnagyobbodott nyirokcsomók”, méret és jellemzés nélkül;
- ha a kezelési döntés (műtét, kemoterápia, sugárkezelés) egy határértékes csomón múlik;
- ha két egymást követő CT leírása ellentmondásos, vagy nem történt összehasonlítás.
Bizonytalan a nyirokcsomó jelentősége?
Töltse fel a CT-felvételeit: radiológus szakorvos független, írásos onkológiai másodvéleményt ad, CT esetén kettős szakorvosi leletezéssel. Kontrasztanyagos CT 33 000 Ft/régió (a kettős leletezés a díjban), összehasonlítás korábbi felvétellel +16 000 Ft; határidő 5 munkanap a díjbekérő kifizetésétől.
Másodvéleményt kérek A másodvélemény nem helyettesíti a kezelőorvosi (onkológus) diagnózist és kezelést.Források: Eisenhauer EA és mtsai.: New response evaluation criteria in solid tumours: revised RECIST guideline (version 1.1). Eur J Cancer. 2009;45(2):228–247. · Ganeshalingam S, Koh DM: Nodal staging. Cancer Imaging. 2009;9:104–111.
Gyakori kérdések
Hány milliméteres nyirokcsomó számít megnagyobbodottnak a CT-n?
Daganatot jelent a megnagyobbodott nyirokcsomó?
Mit jelent a reaktív nyirokcsomó a leleten?
Kapcsolódó oldalak
Szerkesztő: dr. Havlik Károly, radiológus szakorvos